Reisenbüchler Sándor: Patrovits Tamás rajzfilmgrafikái

A 90-es évek első harmadában a Magyar Narancsban volt egy un. MANCS Galéria. Nem volt ez más, mint hogy fiatal alkotók bemutathatták rajzaikat, grafikáikat az adott számban. Így került rám is sor valamikor 1994-ben.
Nemrég megtaláltam az az előszót, amit Reisenbüchler Sándor írt a rajzokhoz, ami jobb és szórakoztatóbb is, mint amikhez készült. A szöveg még most is tetszik, − nem vesztett érvényéből semmit − , közzé is teszem.

(Sándor egyébként nagy barátja, lelkes támogatója volt az animációs diáknak. Éveken át sokat, sokszor beszélgettem vele. Nagyon szerettem ökológus, anarchista lényét.)

MANCS galéria

Patrovits Tamás rajzfilmgrafikái

In gud óld tájmsz, azaz a régi szép időkben, amikor Jean-Luc Godard még nézhető filmeket készített, felbukkant életművében Bolond Pierrot, hogy hozzászóljon ahhoz a csiklandozóan mélyfilozófiai problémához, miszerint AZ EMBER HÜLYÜL HOZZÁ A TÉVÉHEZ, VAGY A TÉVÉ HÜLYÜL HOZZÁ AZ EMBERHEZ? Szegény Bolondpieró fel is robbantotta saját agyát egy dinamitköteggel, mert túl sok volt már körülötte az előregyártott lapos duma és a telekommunikációs média vakablakaiból áramló színes fingfüst.

Patrovits Tamás, nemrég diplomázott fiatal rajzfilmrendező KÉPLÉNYEK c. munkájának főhőse is egy tétova bolondpieró, aki a médiumok abrakadarbra-sivatagában baktat. Tamás egyébként nem DIZNILEND porcukorral behavazott tájairól érkezett az animációs film területére. Ő m á s v i l á g k é p e t szeret − és kap is majd ezért Balu kapitánytól egy balegyenest.

Araszolgat tehát a mi kis bolondpierónk a felé repülő elektronikus TV-férgek, herkentyűk, mikimauszos ingyom-bingyomok között, miközben riadtan töpreng: "Mi a jó franc ez? CSAK NEM VALAMIFÉLE KULTURÁLIS CSERNOBIL?". "Ez bizony AZ, te kis tévécicus." − feleli a komjutermosolyú Kép Ernő, belesercintve a tévémoslékot a nézők pofájába. S lelki szemeinkkel láthatjuk a készülékek előtt gúvadtszemüsködő sok-sok Tscherno Billyt és a mellettük ülő sok-sok Tscerno Lillyt. Kipihenték már a vasárnap délelőtti kettyintés fáradalmait, bezabálták a kötelező vinersniclit uborkasalátával: szapora böfögésük nyomán egyensúlyukat vesztett sörfelhők tántorognak a levegőben. De böfögnek agytekervényeik is: a hülyeség hullámhosszán érkező képek ropják násztáncukat a maradék szürkeállománnyal.
Karl Marx pedig szomorkás mosollyal könyököl fel sírjából, hogy írni kezdje legújabb Kiáltványát: "KLIPEK JÁRJÁK BE EURÓPÁT....."

Reisenbüchler Sándor Animátor

1994.