Apai ágon született rokonom Pálos György (1920-1970). Eredeti neve Patrovits György, amit színészi karrierje kezdetén Pálos Györgyre változtatott.
Mivel a családban elég minimális emlék maradt róla, ezért keresem azokat a filmes kollégákat, pályatársakat, akik emlékkel rendelkeznek róla, legyen az képi, hangi vagy csak pusztán fejben őrzött emlékezet.
Halálának 40. évfodulójára szeretném egy internetes portálon összegyűjteni a róla szóló emléktöredékeket.
Rövid ismertető róla, azoknak akik nem ismerik
Budapesten született, 1920-ban. Édesanyja zongoraművész, édesapja újságíró volt. Zenei tehetséget is örökölt, de a színész mesterséget választotta. Eleinte komolyan foglalkozott zeneszerzéssel is. Ám mindkét hivatás teljes embert követelt, ezért választásra kényszerült.
A színészetet választotta.
1940-ben végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában. Ezt követően Szegedre szerződött, rövid időt játszhatott, mert behívták katonának. Hadifogságba esett, csak 1948-ban érkezett haza. A Vígszínház szerződtette, rövid kitérőt tett a Vidám Színpadon, majd az Operettszínházban. 1952-ben került a Néphadsereg Színházhoz, itt játszott kényszerű visszavonulásáig, 1965-ig.
Egyaránt szerepelt modern és klasszikus darabokban, de a Szent Johanna Dauphinje és a Háború és béke Napóleonja alakítása mellett a filmvásznon is megmutatkozott nézői előtt.
Látható volt Bendics mérnökként a Gázolásban és Martinovics Ignácként A császár parancsában. Mivel kiváló karakterszínész volt, főszerepeiben is utánozhatatlan. Bármely figura megformálásakor is önmaga maradt. Egyik rá bízott szerep sem volt képes függetleníteni magát egyéniségétől. Minden szerepében Pálos György maradt.
A 60-as évek két Makk Károly rendezte korszakalkotó filmjének főszerepében is látható volt. Ő volt Bene László vízmérnök a Megszállottakban (1961) és Sebők Zoltán agysebész az Elveszett paradicsomban (1962).
Stílusában egyszerre volt intellektuális és ösztönös, a gesztusai pedig visszafogottak, mikből sistergett a túlfűtöttség. Tehát a szolid, elegáns külső mögött lángolt a szenvedély. Talán ezért is övezi alakját valamifajta sejtelmes titokzatosság.
Kellemes, mélyen zengő, nemes orgánumát a rádió is egyre gyakrabban használta fel szinkronizálásra. Egészen addig, míg 1962. december 10-én egy színházi próba közben rosszul nem lett. Kórházba szállították, s megállapították, hogy a szívével van baj. Ekkor orvosai eltiltották a színpadtól, csak szinkron és rádiószerepet vállalhatott.
Haláláig Nagykovácsiban élt feleségével Olty Magdával.
A hadifogság megpróbáltatásai, önégető életmódja mindössze 50 évet engedélyezett számára.
Kedves filmesek, színészek, pályatársak! Kérlek, amennyiben Pálos Györgyről emlékekkel rendelkeztek, hívjatok, keressetek az alábbi telefonszámon vagy e-mailen.
Van itt egy
Van itt egy link:
http://www.kvb.hu/
Esetleg ő is rokony?
nem
Nem, ő KVB-s, Tilos rádiós Pálos. Bírom a munkáit, de ő másik család sarja.
Egyébként meg a Pálosszentkútra motoros zarándok-találkozót hirdető Pálos rend, na az is más.
Ezúton is köszönöm
Ezúton is köszönöm Magyar Fruzsina dramaturgnak, hogy elsőként osztotta meg velem apukája emlékeit Pálos Györgyről.
Magyar Bálint (1910-1992) 1955 és 58 között volt a Víg/Néphadsereg Színház igazgatója.
Könyvében, amelynek címe: Bukásra ítélt siker - A Vígszínház három éve, 1955-1958 így ír Pálos Györgyről:
"Pálos György évekkel korábban egy másik színházban tűnt fel nekem, ahol azon az estén a slágerdarab másodszereposztásban ment, így jutott színpadra. Megjegyeztem magamnak, örömmel találkoztam vele a Vígszínházban. A Johanna Dauphinje mindenki számára emlékezetes marad. Ezek után Anouilh Antogone-jában kisebb szerepben is jelentős tudott lenni, egyik legnagyobb sikerét az Ilyen nagy szerelem férfi főszerepében aratta. Talán az a legjellemzőbb Pálos György művészi karakterére, hogy nagy alakításait olyan csendesen csinálta. Belesimult az együttesbe, nem kinőtt belőle, de az egész együttest emelte, miközben az együttes emelte ki őt is. Végül is ez volt a színészideálom."
Köszönöm Fruzsina!